Keresőképtelenség munkaszüneti napon
Az Mt. 146. § (3) d) pontja szerint az óra- és teljesítménybéreseknek a munkaszüneti napra a távolléti díj jár. 2013. augusztus 1-jén hatályba lépett az Mt. új, 146. § (4) bekezdése, mely szabályozza a keresőképtelenség idejére járó díjazást.
Mt. 146. § (4) A (3) bekezdés d) pontjától eltérően, ha a munkavállaló a munkaszüneti napon keresőképtelen, részére a távolléti díj hetven százaléka jár. Nem illeti meg távolléti díj, ha a keresőképtelenségére tekintettel táppénzben vagy baleseti táppénzben részesül.
Fontos, hogy különbséget kell tennünk a keresőképtelenség és a betegszabadság fogalma között, a keresőképtelenség tágabb definíció.
Az Mt. 124. és 126. §-ai alapján a munkaszüneti napra nem adható betegszabadság (nem használható az 1 - betegszabadság kód). A 146. § (4) bekezdés szerint a munkaszüneti napi keresőképtelenségre a távolléti díj 70%-a jár (8-as kód). Ez a távollét nem számít be az éves 15 nap betegszabadságba sem!
Mivel a havibéres dolgozónak nem jár díjazás a munkaszüneti napra (mely akkor is igaz, ha ő munkaszüneti napon keresőképtelen), így az új távollét kód náluk nem használható.
Augusztus 1-jétől alkalmazható a módosult távolléti díj számítás
Az Mt. távolléti díjra, alapbérre vonatkozó módosításai 2013. augusztus 1-jétől lépnek hatályba.
Több cikkben tévesen jelent meg, hogy a szabályokat már a júliusi bérszámfejtésnél lehet alkalmazni.
Nincs semmilyen speciális hatályba léptető vagy átmeneti rendelkezés, mely lehetővég tenné a júliusi bérszámfejtéseknél az alkalmazást.
A módosult távolléti díj számítást először a 2013. augusztusi bérek számfejtésénél lehet alkalmazni!
Felhívás adatok elektronikus formában történő átadásáról adóhatóság részére
Tudomásunkra jutott, hogy a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) ellenőrzése során elektronikus úton, egy bizonyos szoftverrel előállított formátumban kéri a könyvelési adatokat.
Felhívjuk Tisztelt Ügyfeleink figyelmét, hogy a NAV eljárása jogszabályellenes, ezért az ilyen kérésnek ne tegyenek eleget!
A NAV az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (Art.) 95. § (3) bekezdésére hivatkozva kéri az adatokat. Az Art. 95. § (3) és 175. § (14) bekezdései szerint a NAV csak olyan formátumban kérheti az adatokat, amelyet a weblapján (nav.gov.hu) közzétesz.
Tekintettel arra, hogy a NAV ilyen formátumot nem tett közzé, így nincs lehetősége elektronikus formában (pl. mentés könyvelőprogramból, Excel tábla, külső programokkal előállított adattáblák) adatokat kérni az adózóktól.
A hivatkozott jogszabályhelyek az alábbiak:
Art. 95. § (3) Az adózó az iratokat és az adózással összefüggő, elektronikus adathordozón tárolt adatokat felhívásra az adóhatóság által közzétett formátumban rendelkezésre bocsátja, illetve az ellenőrzéshez szükséges tények, körülmények, egyéb feltételek megismerését biztosítja. Az ellenőrzés során az adózó és alkalmazottja az adóhatóság részére az ellenőrzéshez szükséges felvilágosítást megadja. Nem kötelezhető az adózó olyan nyilvántartás, összesítés (számítás) elkészítésére, amelyet jogszabály nem ír elő.
Art. 175. § (14) Az adóhatóság az internetes honlapján folyamatosan közzéteszi azt az adatformátumot, amelyben az adóalany az ellenőrzés során az elektronikus adathordozón tárolt adatokat rendelkezésre bocsátja. Amennyiben az adatformátum megváltozik, az adóhatóság köteles a változást megelőzően legalább 30 nappal az új adatformátumot közzétenni. Az önkormányzati adóhatóság az adatformátum megváltozását az önkormányzat hivatalos lapjában is közzéteszi.
A NAV kizárólag az elektronikus számlákat kérheti az adózóktól elektronikus formában, mert ennek szabályait a 46/2007. PM-rendelet tartalmazza.
A fentiekre tekintettel tehát elegendő a NAV részére az eredeti papír alapú bizonylatokat és a könyvelési adatokat (pl. főkönyvi kivonatot, főkönyvi számlalapokat, áfa-analitikát) nyomtatott formában átadni.
Tájékoztatjuk Tisztelt Ügyfeleinket, hogy amennyiben a NAV az internetes honlapján közzéteszi az adatformátumot, akkor könyvelőprogramjainkban természetesen lehetőség lesz a szükséges adatállományok elkészítésére.
Baja, 2013. június 5.
Palik Vera - Kovács Dénes
Közfoglalkoztatási bér számfejtése havonta
2013. április 1-jei hatállyal módosult a 170/2011. Korm. rendelet, mely a közfoglalkoztatási bér és a közfoglalkoztatási garantált bér megállapításáról szól.
E rendelet 1. § (4) bekezdése tartalmazta az előírást, hogy a közfoglalkoztatási bért heti részletekben kellett kifizetni. Ezt a szabályt hatályon kívül helyezték, így a bérfizetés havonta történik.
A módosított szabályokat azokra a közfoglalkoztatási jogviszonyokra is alkalmazni kell, melyek 2013. április 1-jén fennálltak.
A módosítás valódi egyszerűsítést jelent, hiszen a havi négyszeri számfejtés helyett egy számfejtés is elegendő lesz.
Havibéres dolgozó díjazása ünnepnapon
Az új Munka Törvénykönyve szerint munkaszüneti napra csak az órabéres és a teljesítménybéres dolgozóknak jár díjazás (távolléti díj).
Mt. 146. § (3)
A munkavállalót távolléti díj illeti meg
a) a szabadság tartamára,
b) az 55. § (1) bekezdés c)-g) pontban és 55. § (2) bekezdésben meghatározott esetben,
c) az 55. § (1) bekezdés i) pontban meghatározott esetben, ha tanúként hallgatják meg,
d) óra- vagy teljesítménybérezés esetén a napi munkaidőre, ha az általános munkarend szerinti munkanapra eső munkaszüneti nap miatt csökken a teljesítendő munkaidő,
e) ha munkaviszonyra vonatkozó szabály, munkavégzés nélkül munkabér fizetését annak mértéke meghatározása nélkül írja elő.
A havibéres dolgozóknak nem jár külön díjazás, mert a havibérük már tartalmazza azt, így őket nem éri keresetveszteség a kevesebb ledolgozandó nap miatt.
Az N és T módszerek esetén az egy napra eső munkabért úgy számoljuk, hogy a havi bért osztjuk a hónap munkanapjainak számával. A munkanapok számánál a munkaszüneti napot (ünnepnapot) nem vesszük figyelembe.
Egy órára járó alapbér, távolléti díj
Az Mt. 136. § (3) bekezdése szabályozza, hogyan kell egy órára járó alapbért, illetve ennek megfelelően egy órára járó távolléti díjat számítani.
Több ügyfelünk jelezte, hogy részmunkaidő esetén nem érthető az arányosítás módja, ezért egy példán keresztül mutatjuk be.
Egy órára járó alapbér = Havi alapbér / 174 óra * 40 óra / Heti munkaidő
Egy napra járó alapbér = Egy órára járó alapbér * Napi munkaidő
Pl. 100.000 Ft alapbér és heti 30 órás (napi 6 órás) részmunkaidő esetén:
Egy órára járó alapbér = 100.000 Ft / 174 óra * 40 óra / 30 óra = 766,28 Ft/óra
Egy napra járó alapbér = 766,28 Ft/óra * 6 óra = 4.598 Ft
Ha ugyanezt a számítást elvégezzük egy azonos bérű, de teljes munkaidős személynél, akkor látható, hogy az egy órára járó alapbére arányosan kevesebb lesz, de az egy napi alapbére természetesen azonos.
Pl. 100.000 Ft alapbér és heti 40 órás (napi 8 órás) teljes munkaidő esetén.
Egy órára járó alapbér = 100.000 Ft / 174 óra = 574,71 Ft/óra
Egy napra járó alapbér = 574,71 Ft/óra * 8 óra = 4.598 Ft
Alapbér és távolléti díj számításának problémái
Az új Mt. alapbér és távolléti díj számítására vonatkozó szabályai miatt a havibéres dolgozók, ha szabadságra mennek, akkor nem a havi alapbérükkel megegyező bért kapnak.
Bérszámfejtő programunk az új Mt. szerint számítja az alapbért és a távolléti díjat.
Az alábbi linken letölthető egy tájékoztató és egy mintaszámítást tartalmazó táblázat.
Adókedvezmény hatályba lépése
Az elmúlt napokban a sajtóban (pl. MTI, HVG) téves információk jelentek meg a szakképzettséget nem igénylő munkakörben foglalkoztatott munkavállalók után érvényesíthető adókedvezmény hatályba lépésével kapcsolatosan.
A 9-cel kezdődő FEOR-számmal foglalkoztatott munkavállalók utáni szociális hozzájárulási adókedvezmény valójában 2013. január 1-jétől érvényesíthető.
Az adókedvezményről szóló, 2011. évi CLVI. törvény 461. §-át még tavaly elfogadták, és a 477. § (9) bekezdése szerint 2013. január 1-jén lép hatályba.
A 2012. évi CXLVI. törvény 3. §-a módosította a 461. § szövegét, a kedvezmény az eredetileg kihirdetetthez képest nagyobb lesz. A módosító törvény 3. §-a lépett hatályba 2012. december 1-jén.
Ez azonban nem érintette a 461. § hatályba léptetéséről szóló rendelkezést (477. § (9) bekezdést), így az 2013. január 1-je maradt.
Szociális hozzájárulási adókedvezmény ekhosok után
A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) weblapján található, bérkompenzációhoz kapcsolódó gyakran ismételt kérdések (GYIK) között az ekho szerint adózó munkavállalók utáni szociális hozzájárulási adókedvezménnyel kapcsolatosan téves tájékoztatás jelent meg, melyet jeleztünk.
Álláspontunk szerint ha egy munkavállaló a minimálbér után fizet normál adókat, járulékokat, és az e feletti részre az ekhot választja, akkor jár a 460. § szerinti, a munkabérek nettó értékének megőrzését célzó adókedvezmény.
Az NGM az álláspontunkat elfogadta, és ígéretet kaptunk arra, hogy válaszukat javítják.
Az NGM-nek írt levelünket és az arra kapott választ az alábbi linkre kattintva letölthetik.
Könyvvizsgálóbarát szoftver
A FORINT-Soft Kft. által forgalmazott Kettős könyvelés programok (UJEGYKE, WUJEGYKE) elnyerték a Magyar Könyvvizsgálói Kamara "Könyvvizsgálóbarát szoftver" minősítését.
Dr. Lukács János, a Magyar Könyvvizsgálói Kamara elnöke levelében köszönetét fejezte ki, hogy cégünk elvégezte az "audit XML export" fejlesztést.
Részlet Dr. Lukács János leveléből:
"Tisztelt Szoftverfejlesztő!
Engedjék meg, hogy a Magyar Könyvvizsgálói Kamara nevében elismerésemet és nagyrabecsülésemet fejezzem ki a cég vezetése és munkatársai felé a kamara által közzétett „Audit XML export” alkalmazásba vétele okán.
Különösen értékes számomra, hogy Önök „csupán” együttgondolkodás és a jövőbeni szakmai lehetőségek feltételezése alapján fogadták el adatexport javaslatunkat. Nyugodtan kijelenthetem, hogy együttműködésünk rövid története egyedülálló és példamutató lehet a gazdaság más szereplői számára is..."